Amikor átölel a hajnal Lombok között suhan a szél, neved suttogja halkan,szépséged nyomán jár a nap,eltéved benne lassan. Utcák között kereslek én, mint fényt az esti árnyék, minden arcban téged remél, lassan átöleli szívem, a remény. Illatod őrzi még a szél, lépted ring benne lágyan, bármerre visz az út, bennem él a hiányod. Zsongnak bennem halk […]