Közeli helyeken Közeli helyeken, dombokon, hegyeken, Kibelezett kőbányák üregében. Közeli helyeken, dombokon, hegyeken, Most is visszhangzik a léptem. Itt ül az idő a nyakamon, Kifogy az út a lábam alól. Akkor is megyek, ha nem akarok! Ha nem kísér senki utamon. Arcom mossa eső és szárítja a szél. Az ember mindig jobbat remél. Porból lettem […]
Piramis – Ajándék Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek.Gondolkodtam, mit is adhatnék neked,amit csak én adhatok,amiről te is tudod,hogy igazán én vagyok. Minden gazdagságom, hangok és szavak,néhány általuk kimondott gondolat.Egyet elmondtam neked,hogyha igaznak hiszed,mondd el mindenkinek. Kívánj a szónak nyílt utat,és a dalnak tiszta hangokat.Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,ahogy szeretnéd, hogy szeressenek. Csak […]
Húsevő virág Szemem előtt fokról fokra bontod ki színeid.Ahogy hallgatom, üzenetté kapcsolódnak a hangjaid.Lidércdal. Csak fantomkép.De túl azon, amit tagadhatnék. Önmagam ellen egy ismeretlen parancsra mozdulok.Csapda a lámpa fénykörében: vezet az illatod.A félelem oldódik már.Nincs titok rég. Tudom, mi vár. A tested húsevő virág.A tested húsevő virág.Szép vagy, húsevő virág.És én vágyom rád. Csukódj rám, […]
Aranyosi Ervin – Őszi fák Lám, a megfáradt fáklevelüket ejtik,a nyár üde zöldjétvégképp elfelejtik. Harmatcsepp a könnyük,hajnalban zokognak,meghajolnak szélnek,múló évszakoknak. Színes levelekkeltakarják a földet,színpompás varázzsalbúcsúzkodnak tőled. Ha lehull a levél,álom száll a fákra,színes avarszőnyegterül a világra… Lám, a megfáradt fáklevelüket ejtik,a nyár üde zöldjétvégképp elfelejtik. Harmatcsepp a könnyük,hajnalban zokognak,meghajolnak szélnek,múló évszakoknak. Színes levelekkeltakarják a földet,színpompás […]
József Attila – Altató Lehunyja kék szemét az ég,lehunyja sok szemét a ház,dunna alatt alszik a rét aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét,alszik a bogár, a darázs,vele alszik a zümmögés aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik,s míg szendereg a robogás álmában csönget egy picit aludj el szépen, kis Balázs. Alszik […]
József Attila -Mama Már egy hete csak a mamáragondolok mindíg, meg-megállva.Nyikorgó kosárral ölében,ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam,ordítottam, toporzékoltam.Hagyja a dagadt ruhát másra.Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán,nem szidott, nem is nézett énráms a ruhák fényesen, suhogva,keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő,most látom, […]
József Attila – Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám,se istenem, se hazám,se bölcsőm, se szemfedőm,se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek,se sokat, se keveset.Húsz esztendőm hatalom,húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek,hát az ördög veszi meg.Tiszta szívvel betörök,ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek,áldott földdel elfödneks halált hozó fű teremgyönyörűszép szívemen. 1925. márc. József […]
Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,De látod amottan a téli világot?Már hó takará el a bérci tetőt.Még ifju szivemben a lángsugarú nyárS még benne virít az egész kikelet,De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,A tél dere már megüté fejemet. Elhull a virág, eliramlik az élet…Űlj, hitvesem, […]