Emlékek … (Emlék 2)

Emlékek

Tini éveimben, Duna sorra sodort az élet
a téren fociztam, mikor megláttalak Téged,
szívem nagyot dobbant, csodálatos érzés kerített hatalmába,
testem forró tűzben éget, nem bírt magával

Napokig kételyek közt őrlődtem, nem találtam a helyem
Találkoznunk kell minden képen, csak ez járt a fejemben
Éreztem egy érzést, ami évekig mélyen szunnyadt bennem
végtelen szerelem gyúlt a szívemben, rád találtam nagyon boldog lettem

Hosszú ideig jártunk, kéz a kézben, majd megkértem a kezed,
Te igent mondtál, elöntött a mámor, lebegtem a fellegekben,
szebb lett a világ, testem lelkem tele volt érzelemmel
legyőzhetetlen vagyok, a világ összes erejét a kezembe éreztem

Érettségi után várt rád a nagybetűs élet
Közös terveket szőttünk, hogy teljenek a következő évek
Eljött a nap, mikor, házas társad lettem
Neked köszönhetem, hogy jobb ember lett belőlem

Családot, boldogságot hoztad el nekem és
megajándékoztál három gyönyörű gyermekkel
Gyermekeink útját jól terelgetted,
néha rájuk szóltál intőn, sok szeretettel

Közös utunkon hozott jót, rosszat az élet, de
együtt átvészeltünk minden nehézséget
Az idő múltával csodáltalak Téged, hogy a szép lány, gyönyörű nővé érett

Örömteli éveket köszönhetek neked
Elhoztad a fényt, a csodát az életemben
Több voltál nekem mint, feleség, a barátom, lelki társam a mindenem
Közös utunknak a gyász vetett véget, szívembe zártalak, szeretlek míg élek