szél zenéje
az utcán sétálok, csend borul a tájra,
nem süt a nap, a szél fújja a fákat,
a lombok halk zenét adnak,
ahogy a levegő érinti a gallyat,
úgy komponálja, a lágy surranó dallamot,
mint a mester, ki egy szimfóniát alkotott,
lenyűgöz a mű, mit a természet komponál,
de lassan indulok tovább, a szellő végig simítja arcom,
mintha köszönné, hogy a szél zenéje művét, valaki csodálta,
Nyitrai József, 2024.01.06.
wind music
I walk down the street, silence falls on the landscape,
the sun doesn’t shine, the wind blows the trees,
the leaves make soft music,
as the air touches the twig,
he composes the soft murmuring melody,
like the master who composed a symphony,
I am amazed by the work, what nature composes,
but I move on slowly, the breeze caresses my face,
as if thanking that someone heard the music of the wind,
József Nyitrai, 06.01.2024.