Talán nem véletlen Talán sosem tudjuk meg igazán,miért szól hozzánk olykor a magány.Miért nyílik ki egy régi könyv lapja,éppen ott, ahol lelkünk a választ kapja. Miért érkezik egy halk, kedves szó,mikor szívünkben minden oly nyugtalanító.Miért találkozunk valakivel éppen akkor,amikor reményünk már alig pislákol valahol. Lehet, hogy csupán játék az élet,egy véletlen, mely csendben mellénk téved.De […]
Amíg a szívem dobban Szeretlek téged csendes alkonyatban,csillagfényes éjen, napsugaras hajnalban.Szeretném arcodat minden reggel látni,karjaid ölelésében örökre megpihenni. Elfeledni mindent, mi könnyeket fakaszt,múltba hullt bánatot, bús, sötét tavaszt.Mosolyodból élni, szemed fényét őrizni,minden percet veled boldogan megélni. Ha hervad a rózsa, lehull minden levél,a szív igaz érzése akkor is bennem él.Nem számít az idő, sem tél, […]
Ölelj, míg dobban a szív Amit a szíved mélyén őrzöl,öleléssel mondd el, csendesen.Mikor a szemedben felragyog a vágy,lassan simogatlak, gyengéden. A szerelem nem múló álom,két lélek közös keringője.Egy csókban egész világ születik,egy ölelés örök ígérete. Ha elfáradsz a hosszú úton,bújj hozzám a csillagok alatt.Kezed a kezemben megpihen,és minden bánat elszalad. Mert aki igazán szeretni tud,nem […]
A remény jelei Újra visszatér, mi egyszer fájt,mint őszi szél a lomb alatt.Nem büntetés az ismétlődés,csak jelzése egy új napnak. Van, mit nem harccal nyersz meg soha,csak akkor, ha csendben elengeded.Ami távozni készül tőled,annak helyén új remény ébred. Vihar jöhet száz alakban,a hullám magasra emelkedhet.De aki szívvel bölccsé válik,nem sodorják el a tengerek. Legnagyobb győzelem […]
Tisztán látni Van, hogy csendben megváltozol,észre sem veszed, csak más leszel.A tegnap ruháját leveted,új igazság öleli át a lelkedet. Tisztábban látod az embereket,a mosoly mögött a rejtett könnyeket.Egy szó, egy tekintet, egy halk rezdülés,elárulja a színlelést és a félrebeszélést. Nem ítélsz már, csak megérzed,mit rejt a csend és a tekintet.Felismerés egyszerre áldás és teher,mert a […]
A lélek kapuja Van egy világ bennünk mélyen,ahová nem ér el a szó,hol az idő hangtalan alszik,a józan ész szava, nem uralkodó. Ott őrzi titkát a tudatalatti,régi könnyet, régi mosolyt,ezer elfeledett pillanatból, sző magának csillag folyót. Néha halkan megszólal bennünk,nem kiált, csak súg valamit,egy érzés lesz, egy halk megérzés,mely fényt gyújt a sötétben. Ez az […]
Apró rezdülések Mikor az életed, darabokra hull csendben,elfárad a lelked a végtelenben,egy apró mozdulat is reményt teremthet,mert a szeretet új utakra vezethet. Nem kell ecset, dallam vagy költői szó,egy rendbe tett gondolat, egy magból fakadó,egy érzés, mely holnapot álmodik neked,már visszaadja elveszett hitedet. Mert amíg alkotni képes a két kezed,nem sodorhat el végleg a félelem.A […]
A szerelem csendje Vágyba burkolózott csendes este, csillagfény simult a szívemre, villámfény rajzolt titkos jelet, az ég is együtt dobbant veled. Az eső áztatta a szomjas földet, a szél magával sodorta a csöndet, szemünkben ezer kimondatlan szó élt, míg a hold ezüstje fölénk hajolva elkísért. Ködbe veszett minden távoli zaj, csak két lélek őrizte a […]
Mély gyökerek Volt egy fiú, ki régen még az erdőt hallgatta,széllel szőtte álmait a lombok árnyalata.Aztán az évek csendben más utakat írtak rá,elfeledte, merre él a lelke otthonán. Annyi szerep, annyi teher hajolt a vállaira,míg a szíve halk szavát temette a napokra.De gyökér nélkül nincs fa, mely égig emelkedhet,csak az nőhet igazán, kit a szeretet […]
Magányos szívek Reménytelen magány árnyékában élnek,szívükben a vágyak csendesen kísérnek,szeretet után sóvárogva várnak,egy boldog pillanatban titkon bíznak. A szerencsét a véletlenre bízzák,álmaik szilánkját újra összerakják,vak randira mennek félve, remegve,ezer kérdéssel a lelkükben, szívükben. Gyakran a remény túl hamar elszáll,mert nem az érkezik, kit várnának már,elúszik a vágy, melyre oly rég vártak,üresen maradnak a tágra nyílt […]
Remény apró mécsese Árkok nőnek csendben, az emberek közé,szavakból rakott falak árnyéka borul fölénk.Elfelejtjük, hogy ugyanaz az érzés van bennünk,öröm, bánat, remény és törékeny szívverés. Pedig a híd mindig, egy kéznyújtással kezdődik,egy tekintettel, mely nem ítél, csak figyel.Leülni együtt egy padra, hallgatni a másikat,mert a szeretet, sokszor csendben épít hidakat. Nem kell egyformának látni a […]
Ránk simul az éj Szemed mélyében lángoló hajnal ég, szívem ott talál otthonra csendesen. Ha távol sodor az élet hulláma, lelkem utánad indul szüntelen. Árva fecskeként kereslek az égen, szárnyaim alatt a magány didereg. Neved suttogja minden esti csillag, reményből szövök újabb holnapokat neked. Szavaid hálóként ölelnek körül, édes fogságodban boldogan pihenek. Tenyered melege minden […]
Az ölelés reménye Nem kell már több árulás, seb a szívemen,elég volt a mosoly mögött rejtett félelem.Sok kéz nyúlt hozzám érdekből, csendesen,én mégis keresem, ki szeret önzetlen. A magány falai, nem óvják meg a lelket,az éjszakák egyre hosszabbak lettek.Talán van még valaki, ki nem az érdekeit nézi,hanem a magányos szívben, a jóság fényét érzi. Egy […]
Nem keresem már Nem keresem már, ki voltam régen,milyen arc nézett, egy másik korból rám,mert minden változik bennem és körülöttem,mint folyó tükrén a rebbenő világ. Egy láng vagyok talán, egy parázsból,mely továbbadja csendes fényét,nem ugyanaz, mégsem teljesen más,csak folytatódó, örök rezdülés. A vágyak, álmok, kimondatlan szavak,mind magként hullnak a lét földjébe,amit ma gondolok, érzek és […]
A barátság ereje Amikor az út, ködbe vész előttünk,nem látjuk, merre vezet a holnap,egy igaz barát, mellénk lép csendesen,reménnyel tölti meg a napokat. Nem mindig nagy tettekkel segít nekünk,néha csak figyel, meghallgat, biztat.Jókor van jó helyen, amikor szükség van rá,jelenléte új erőt ad a szívnek. Az évek múlnak, a pillanatok elszállnak,de a valódi barátság nyoma […]
Örökké velem maradsz Harangszó hallatszik távolról, hangja átkúszik az éjen,fájó emlékként megérint, a kínzó magány engem.A gyertyaláng csendesen, remeg az éjszaka ölén,fénye őrzi mosolyod, a szívem rejtekén. Az üres szoba hallgatag, csak a csend marad velem,árnyékod még ott pihen, minden megszokott helyen.Ölelésed hiánya minden éjjel visszatér,könnyeim között őrzöm, a közös évek emlékét. A gyertyaláng lassan […]
Minden érintés Hajnal lennék, mely arcodra simul, érzés, mely csendben benned elindul. Kabát, mely hideg estékben átölel, dallam, mely szíved mélyéből felel. Fény a szemed tükrében, boldogság egy halk érintésben. Szó, mely ajkadról halkan felszáll, egy perc, ahol a lelked hazatalál. Álom az éjszaka csendes ölén, remény a felkelő nap peremén. Párna, mely őrzi fáradt […]
Utolsó rezdülés Mint változó fény, a víz tükrén,úgy rezdül bennem, minden gondolat,ma még ragyogsz, a távol csendjében,holnap talán, már más arcot mutatsz.Valahol, a szív mélyebb rétegében,lüktet az érzés, nagyon hiányzol. Hozzád hajol, minden belső csendem,mintha ismerne egy régi, elfeledett dallamot.Nem a formád hív, hanem az, ami mögötte él,a kimondhatatlan jelenlét, ami megérint.A közeledben a világ […]
A jelen csendje A legtöbb fájdalmat, nem az élet hordozza,hanem a múlt újraélt árnyai bennünk,vagy a félelem attól, ami még meg sem történt,mégis csendben végigkíséri, a szívünket.Így veszítjük el lassan, a pillanatot,miközben a lelkünk békére vágyik. A jóga és a meditáció nem menekülés,nem távolodás a világtól, vagy az emberektől,hanem halk visszatérés önmagunkhoz,oda, ahol a légzés […]
Május végén Május végén aranyló csend pihen,a nap lágy fénye végigsiklik a tájon,a víz tükrén álmos felhők ringanak,a fák lombjai halkan egymásra hajolnak.Virágillat úszik a lassú esti szélben,hiányod úgy kísér, mint fény a víztükrében. Part mentén állok csendben, ahol egyszeregymás szemében elvesztünk teljesen.A szél magával hozza a régi emléket,mintha egy halk ölelésben itt lennél velem.A […]