Amikor már nem vártalak Megkértem az életet, ne ígérjen csodát,csak küldjön valakit, ki érti a csend szavát.Ne legyen tökéletes, csak őszintén igaz,ki sebeit hordozza, mégis reményt fakaszt. Azt kértem, ne féljen a bennem élő vihartól,ne fusson el a könnyekből épült világtól.Lássa meg bennem a napfényt a felhők mögött,és maradjon akkor is, ha minden összetört. Olyat […]
A benned élő gyermek Gyermekként a csendet is megszoktad már,egy könnycsepp mögött is megláttad a csodát.Rendet vittél oda, hol széthullt a világ,azt hitted, csak akkor vagy elég, ha nincs hibád. Ma is benned él az a figyelő kisgyermek,ki mások terhét hordja, míg önmagát feledi.Mindig csak ad, remél, vigaszt ölel csendben,de saját szívének ritkán mondja, elég […]
Álmodik a táj Mikor a táj csendben álmodik,kezed keresem a sötétben,minden félelmet legyőz, egyetlen érintésed,ha elveszünk az éjszaka ölelésében. Nem számít, mennyi könny hullt ránk az úton,mennyi seb kérte a holnap reményét,ha mellettem vagy, minden fájó emlék,átadja helyét, a szerelem csillogó fényének. Engedd, hogy karom ringasson,a lelkünk, szabadon szárnyaljon tovább,minden kimondatlan szó helyett,egymás tekintete a […]
Lelked a lelkemhez simul ❤️ Nézlek téged, csodálom, milyen szép vagy, mosolyodban felragyog a csendes holnap. Ölelésedben megáll az idő egy percre, a világ minden zaja elhalkul a lelkemben. Alakod a teremtés legtisztább csodája, finom vonásaid az élet legszebb alkotása. Érintésed lágy szellő, mely újra életre kel, szemeidben, ezer kimondatlan vallomás pihen. Nemcsak szépséged ejt […]
Várlak … Tegnap vártalak, mert rég nem láttalak,minden percben téged kerestelek csak.Az utcák csendje rólad mesélt nekem,a szívem halkan suttogta a neved. Ma még jobban hiányzol, mint tegnap este,vágyam utánad minden álmom átszőtte.Ölelésed hiánya, bennem él tovább,nélküled hosszabbnak tűnik minden órám. Holnap talán karjaidban leszek,szemed fényében otthonra lelek.Minden tegnap, egy mély sóhaj,minden ma egy új […]
Könnyek és sebek Nem minden könny a veszteségről mesél,van, amely csendben új életre kél,mert ami összetör, néha épp úgy tanít,mint a szeretet amikor átölel, erőt ad, boldogít. Elengedünk arcokat, álmokat, éveket,míg lassan lehullanak rólunk a szerepek,a fájdalom mélyén egyszer csak rátalál,a lélek arra az útra, ami benned ébred újra. Valaki könnyes szemmel rád tekint,nem szavaid […]
A szívem csendes dobbanása Nem minden sebnek kell hangos szó,van, mit csak a csend gyógyíthat meg jól.Egy tekintet, mely őszintén átölel,többet ér, mint száz kimondott felelet. A világ zajában könnyű elveszni,elfeledni, miért tanultunk szeretni.Pedig a fény ott él minden szív mélyén,csak meg kell találni a hazafelé vezető ösvényt. Ha kezed nyújtod annak, aki fáradt,máris halványulnak […]
A csendből születő szó Fehér lap fölé hajol a csend,egy régi toll mesélni kezd.Betűk születnek, halk csodák,gyógyítják a megfáradt szív szavát. Minden sorban ott egy darab lélek,egy őrzött álom, egy szelíd ének.Talán egy magányos emberhez ér,reményt gyújt ott, ahol sötét a tél. A szavak néha szárnyra kelnek,titkos ösvényeken, utakat keresnek.Megérintik a szívek mély tavát,és felébresztik […]
Vágyak az éjben Néha vadul tör rám a vágy az éjben,megismerni azt, ami elérhetetlen.A tiszta ölelést, mely nyugtatja a lelket,a végtelen szerelmet, ami tűzbe hozza a szívet. Vágyom az őszinte, tiszta szavakra,melyek nem fakulnak el holnap hajnalra.A szeretet halk, simító érintésére,mely békét varázsol a lélek rejtett mélyére. A titkos örömök, amelyeket ketten őrzünk,amikor csillagfény alatt […]
Az út végén Lehet szerelmed, egy életre társad,ki mellett boldogan ébredsz reggel.Egy hosszú ölelés, melyre vágysz,megtölti szíved szeretettel. Apád, anyád vagy gyermeked is lehet,testvéri kéz, mely ott marad veled,Egy mosoly, egy gyengéd szó,mely erőt ad, a nehéz napokon neked. Lehet szerelem, izzó és mély,mint a tenger végtelen vágya.Együtt dobogó szívek, a csillagok alatt,egymás boldogságát vigyázva. […]
Katona ruhába bújva Katona ruhába bújva, várom a csodát,hogy megvédjem, az üres laktanya falát.Az éj sötétje az őrtoronyba talál,kergetem a magány komor madarát. A kínzó vágy újra hozzád sodor,a szerelem hullámán szívem háborog.Minden neszben a hangodat keresem,emléked őrzöm csendben, szüntelen. Hiányzol nagyon, csókodra vágyom,tested melege minden édes álmom.Míg a hajnal fénye, lassan rám talál,titkon a […]
Hála dallama Néha a bánat csendben ránk talál,szívünk fölé szürke felhőt terít a táj.A sok panasz lassan erőnket issza,reményünk fényét a mélybe húzza vissza,elhisszük, hogy nincs tovább. Pedig a köd mögött ott él a fény,egy halk emlék, egy mosoly, egy remény.Elég egy kéz, egy szó, egy tiszta dallam,mely újra életet fakaszt a hajnalban,felébreszti bennünk a […]
A csend árnyékában Mikor elnémul minden régi szó, érzed, nem jön már, semmi biztató, csak a csend ül melléd az alkony ölén, könnyeid között keresed a reményt. Úgy érzed, elvesztél a hosszú éjszakában, pedig egy mag vagy a föld mély álmában. A sötét nem sírod, csak rejtett menedék, hol a szíved mélyén, új életre kélsz. […]
Talán nem véletlen Talán sosem tudjuk meg igazán,miért szól hozzánk olykor a magány.Miért nyílik ki egy régi könyv lapja,éppen ott, ahol lelkünk a választ kapja. Miért érkezik egy halk, kedves szó,mikor szívünkben minden oly nyugtalanító.Miért találkozunk valakivel éppen akkor,amikor reményünk már alig pislákol valahol. Lehet, hogy csupán játék az élet,egy véletlen, mely csendben mellénk téved.De […]
Amíg a szívem dobban Szeretlek téged csendes alkonyatban,csillagfényes éjen, napsugaras hajnalban.Szeretném arcodat minden reggel látni,karjaid ölelésében örökre megpihenni. Elfeledni mindent, mi könnyeket fakaszt,múltba hullt bánatot, bús, sötét tavaszt.Mosolyodból élni, szemed fényét őrizni,minden percet veled boldogan megélni. Ha hervad a rózsa, lehull minden levél,a szív igaz érzése akkor is bennem él.Nem számít az idő, sem tél, […]
Ölelj, míg dobban a szív Amit a szíved mélyén őrzöl,öleléssel mondd el, csendesen.Mikor a szemedben felragyog a vágy,lassan simogatlak, gyengéden. A szerelem nem múló álom,két lélek közös keringője.Egy csókban egész világ születik,egy ölelés örök ígérete. Ha elfáradsz a hosszú úton,bújj hozzám a csillagok alatt.Kezed a kezemben megpihen,és minden bánat elszalad. Mert aki igazán szeretni tud,nem […]
A remény jelei Újra visszatér, mi egyszer fájt,mint őszi szél a lomb alatt.Nem büntetés az ismétlődés,csak jelzése egy új napnak. Van, mit nem harccal nyersz meg soha,csak akkor, ha csendben elengeded.Ami távozni készül tőled,annak helyén új remény ébred. Vihar jöhet száz alakban,a hullám magasra emelkedhet.De aki szívvel bölccsé válik,nem sodorják el a tengerek. Legnagyobb győzelem […]
Tisztán látni Van, hogy csendben megváltozol,észre sem veszed, csak más leszel.A tegnap ruháját leveted,új igazság öleli át a lelkedet. Tisztábban látod az embereket,a mosoly mögött a rejtett könnyeket.Egy szó, egy tekintet, egy halk rezdülés,elárulja a színlelést és a félrebeszélést. Nem ítélsz már, csak megérzed,mit rejt a csend és a tekintet.Felismerés egyszerre áldás és teher,mert a […]
A lélek kapuja Van egy világ bennünk mélyen,ahová nem ér el a szó,hol az idő hangtalan alszik,a józan ész szava, nem uralkodó. Ott őrzi titkát a tudatalatti,régi könnyet, régi mosolyt,ezer elfeledett pillanatból, sző magának csillag folyót. Néha halkan megszólal bennünk,nem kiált, csak súg valamit,egy érzés lesz, egy halk megérzés,mely fényt gyújt a sötétben. Ez az […]
Apró rezdülések Mikor az életed, darabokra hull csendben,elfárad a lelked a végtelenben,egy apró mozdulat is reményt teremthet,mert a szeretet új utakra vezethet. Nem kell ecset, dallam vagy költői szó,egy rendbe tett gondolat, egy magból fakadó,egy érzés, mely holnapot álmodik neked,már visszaadja elveszett hitedet. Mert amíg alkotni képes a két kezed,nem sodorhat el végleg a félelem.A […]