Esti séta
Leszállt az est, barangolok, céltalanul járok, a kietlen utcákon
Emberek alszanak, nyugovóra tértek, kis gyermekek mély álomba szenderültek éppen
Csend borul a tájra, lában alatt reccsenő, őszi avar zaja hasít bele az éjszakába
Pihen a rét, a szél lengedez, sodor egy száraz falevelet, felkapja majd elengedi,
lassan a földre ejti
Tücsök koma rázendített, szép dallamokat játszva, cimborája meghallva ezt
betársul kontrázva
Lépteimet lassítva, körbe nézek, ismerős hely, ahol állok
Hold fénye lassan halad, ablakod a fénysugarat tükrözi a tájra
2022.10.08.
Evening walk
The evening has fallen, I wander, aimlessly, on the deserted streets
People are sleeping, they have come to rest, small children have just fallen into a deep sleep
Silence falls on the landscape, the sound of autumn chaff crunching underfoot cuts into the night
The meadow is resting, the wind blows, blows a dry leaf, picks it up, then lets go, slowly dropping it to the ground
Túcsök’s coma shook him, playing beautiful melodies, and his friend, hearing this, joins him in countering
Slowing my steps, I look around, a familiar place where I stand
The light of the moon moves slowly, your window reflects the light beam onto the landscape
08.10.2022