A születésnapom tökéletes alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljak, visszatekintsek az elmúlt évekre és valami igazán személyes verset írjak. Talán az írás ilyenkor olyan, mint egy belső tükör, segít összegezni mindazt, amit átéltem és formába önteni a jövőbeli reményeimet.
Visszatekintve
Megállok most egy röpke percre,
míg gyertyát gyújt a múló év,
mint régi könyv lapozva, perzsel
sok elfeledett emlék.
Voltak viharok, nehéz órák,
könnyek, miket a föld mohón ivott,
de minden seb és minden próba
csak fényesebb jövőt hozott.
Köszönöm mind a ráncaimat,
mert mosolyokból szőtt a sors,
a leckét, amit az élet adott:
hogy a rohanás túl gyors.
Ma nem a múló időt mérem,
nem számolom a perceket,
csak hálát adok, hogy itt vagyok,
a holnap felé léphetek.
Visszatekintve, lassan lépek tovább,
az utam szép volt, megéltem sok csodát.
Legyen a mai nap egy új emlék,
a szeretet vezessen az úton tovább.
💎 A verset írta: Nyitrai József 2026.09.16.
💎 rajz: Mi
💎 impulz.hu
Vedd meg most, a Mohácsi busójárás ezüst érmet! magyarerme.hu