A lélek útja
A magány csendes árnyékként
néha melléd telepszik,
hosszú, néma estéken
a lelkedre ereszkedik.
De megtanít meghallani
a benned élő dallamot,
mert aki önmagát megérti,
az többé nem marad rabod.
Lassan megérint a szeretet,
nem hangos, nem ígér örök nyarat,
néha csak egy halk jelenlét,
egy kéz, mi csendben ott marad.
Nem birtokol és nem követel,
nem láncolja a szíveket,
csak fényt gyújt a legsötétebb
elcsendesült éjjeleken.
A boldogság sem érkezik
zajos ünnepként talán,
inkább apró békeként ül
megfáradt szíved hajlatán.
Mikor már nem keresed,
csak hagyod áramolni az időt,
akkor érted meg, a boldogság
nem cél, hanem benned élő csend és erő.
💎irta: Nyitrai József 2026.05.10.
💎 impulz.hu
The journey of the soul
Loneliness, like a quiet shadow,
sometimes settles beside you,
and through long, silent evenings
descends gently upon your soul.
But it teaches you to hear
the melody living within you,
for the one who understands themselves
will no longer remain a prisoner.
Love touches you slowly,
not loudly, not promising an endless summer,
sometimes it is only a quiet presence,
a hand that silently remains there.
It does not possess and does not demand,
it does not chain hearts together,
it simply lights a flame through the darkest,
most silent nights.
Happiness does not always arrive
like a noisy celebration, perhaps;
instead, it rests like a small peace
within the curves of your weary heart.
When you no longer search for it,
but simply let time flow,
then you understand that happiness
is not a destination, but a silence and strength living within you.
💎written by: József Nyitrai 10.05.2026
💎impulz.hu