Lestyán – A konyha varázslója és az emésztés őrangyala
Van valami egészen otthonos abban, amikor az ember egy régimódi konyhába lép, és a levegőben ott leng a húsleves illata, amit lestyánnal fűszereztek meg. Ez az illat nemcsak az étvágyat hozza meg, hanem valami mélyebb, ősi biztonságérzetet is – mintha nagymamánk bölcs keze még mindig ott kavargatna a fazék felett. A lestyán, ez a gyakran alábecsült növény, nemcsak a levesbe való. Ennél sokkal több: természetes orvosság, gyógyító szövetséges, sőt, a paraszti bölcsesség egyik titkos fegyvere.
A növény, ami nem kérkedik, de sokat tud
A lestyán (Levisticum officinale) egy magasra növő, erős illatú évelő növény, amely eredetileg Dél-Európából származik, de hamar meghódította a falusi kerteket szerte Európában. A népi nevén leveszöldség vagy maggi-fű nem véletlen – jellegzetes,
fűszeres aromája valóban emlékeztet a bolti ételízesítőre, csak természetesebb, élettel telibb formában.
Gyógyító hatás: az emésztés barátja és a vízhajtás mestere
Ha valaha is puffadással vagy emésztési gondokkal küzdöttél, a lestyán pontosan az, amire szükséged lehetett volna. A gyökere és levele is serkenti az emésztést, segít megszüntetni a felfúvódást, és enyhíti a gyomorpanaszokat. Régi füvesasszonyok gyakran készítettek belőle főzetet, ha valaki “nehéz gyomrú” volt egy kiadósabb lakoma után.
És ha már lakoma: a lestyán kiváló vízhajtó is. A veseműködést támogatva segíti a szervezet tisztulását, különösen tavasszal, amikor a tél nyomait próbáljuk kiüríteni a testünkből. Vizelethajtó hatását azonban okosan kell használni – mindig gondoskodjunk bőséges folyadékbevitelről, ha kúraszerűen alkalmazzuk.
Lelki oldala – a tisztulás és a védelem növénye
A lestyán spirituális értelemben is különleges helyet foglal el a gyógynövények között. A hagyomány szerint tisztító, védelmező energiát hordoz. Egyes régi szokások szerint lestyánlevéllel dörzsölték be a ház küszöbét, hogy elűzze a rossz szellemeket és a szerencsétlenséget. Az ilyen hiedelmekben több a mély, ösztönös igazság, mint azt elsőre hinnénk: a lestyán tényleg képes megtisztítani nemcsak a testet, de – egy csésze meleg főzet formájában – az elmét is.
Hogyan használd?
Friss levelét bátran tehetjük levesekbe, főzelékekbe, sőt, apróra vágva salátákba is. A gyökerét szárítva főzetként használhatjuk gyógyteaként, különösen vízhajtó vagy emésztésjavító céllal. A lestyánból készült fürdő is igazi frissítő – testi és lelki szinten egyaránt.
A lestyán nem tolakodó. Nem harsog, nem kívánkozik első sorba. De ha egyszer felfedezzük, többé nem tudjuk – és nem is akarjuk – elfelejteni. Olyan, mint egy jó barát a régi időkből: tudja, mit kell tenni, és mindig akkor van ott, amikor a legnagyobb szükség van rá. Nem kérkedik, csak szolgál. És ez az, amiért igazán érdemes helyet szorítani neki a kertben – és az életünkben is.
Anekdota: „A lestyán, a szerelmi bájital és a falu pletykafészke”
Volt egyszer egy kis alföldi falu, ahol élt egy Juliska nevű leány, aki – mondjuk úgy – nem volt éppen a legszebb virág a mezőn, de annál jobban tudta keverni a főzeteket. Egy szép nyári estén elhatározta, hogy beleszeretteti magát a jóképű, de egy kissé együgyű Pista legénybe.
Azt beszélték a faluban, hogy Juliska a nagyanyjától tanulta a „lestyánfőzet titkát” – azt, amitől a férfiember nemcsak éhes lesz, hanem hirtelen szerelmes is. Egy vasárnap délután, mikor Pista betévedt Juliskáék portájára, az asszonyka egy csésze gőzölgő lestyánteával és egy szelet zsíros kenyérrel kínálta meg. A fiút elragadta az íz, de még inkább valami megmagyarázhatatlan érzés: mintha Juliska arca szebb lenne, a hangja kedvesebb, sőt, a ház is otthonosabb. Három héttel később már kitűzték az eljegyzést.
A faluban persze ment a pletyka: „Lestyán volt az, mondom én! Nem a szerelem vitte oltár elé Pistát, hanem az a fűszer!” Juliska csak mosolygott, és még évek múlva is titokzatosan simogatta meg a kertjében azt az egy bokor lestyánt, amiről minden kezdődött.
Azt mondják, azóta is ott nő az a bokor, és aki abból szed, az nemcsak jó levest főz – hanem talán egy kis szerencsét is belefőz az életébe.
Forrás: egeszsegter
Lestyán gondozása, ültetése és termesztése
A lestyán erős zamatú fűszernövény. A kertben sok évig él, de egyéves növényként tarthatjuk virágcserépben is. Magyarországon főleg a hegyvidék falusi kertjeinek növénye.
A lestyán újra népszerű
A lestyán (Levisticum officinale) egyike legősibb kultúrnövényeinknek, Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában honos. Európa élőhelye valószínűleg az itáliai Liguria tartományban található, ahonnan az Alpokon túlra szerzetesek révén már a korai középkorban eljutott, és a kolostorkertek növényévé vált.
Lestyán gyógynövény
Korábban a lestyán neve ‘panakes’, illetve ‘panax’ volt, e szavak jelentése: mindent gyógyító. Hasi és nyakfájdalmak ellenszereként használták, enyhíti a puffadást és vizelethajtó hatású. Régebben a növény gyökereit használták fel gyógyszerek készítéséhez, leveleit pedig konyhai fűszerként hasznosították. A lestyán ma is kedvelt ételízesítő.
Lestyán fűszernövény
Akadnak emberek, akik a lestyán sajátságos ízénél és illatánál jobbat el sem tudnak képzelni, ugyanakkor mások a növény fűszerként való felhasználását elképzelhetetlennek tartják. Íze a zellerére emlékeztet.
A lestyán konyhai felhasználásakor célszerű minden esetben körültekintéssel eljárni, ugyanis már egy kis levél- vagy gyökérdarab használata is csodát tehet., nagy mennyiségben adagolva azonban elronthatja az egész ételt.
A lestyán rendkívül jól használható levesek, egytálételek, szószok, rizs és ragu készítéséhez, azokkal együtt főzhető.
Néhány növény elegendő
Mivel ajánlatos a lestyánt a főzéshez takarékosan használni, ezért az átlagos igényeket két vagy három tő kielégíti. Ha edényben neveljük a növényt, késő ősszel váljunk meg tőle, mert ekkorra már fűszerként nem lehet használni. A még meglévő leveleket megszáríthatjuk, bár ezáltal az aroma egy része elvész. A fűszerként szintén felhasználható gyökereket hűtőben tárolva sokáig eltarthatjuk. A kertben nevelt növény évelő, és bár ősszel elfonnyad, tavasszal újra kihajt.
Hogyan neveljünk lestyánt a lakásban és a szabadban?
A lestyánt jelentős mérete miatt természetszerűleg inkább kertben tartsuk, ahol több évig növekedhet és fejlődhet. Kifejlett korára teljesen igénytelen fűszernövénnyé válik, különleges gondozást nem igényel.
Csakúgy mint az évelő növények, az első fagyok miatt a lestyán föld feletti részei is elhalnak, és csak gyökerei telelnek át, de a növény tavasszal újra kihajt.
A lestyánt cserépben is könnyen tarthatjuk, ehhez a magokat márciusban vessük el. Csak friss vetőmagot használjunk. A fiatal, cserépben nevelt példányok 40-50 cm magasra nőnek, leveleik nem érik el a kertben nevelt egyedek levélméretét.
A cserepes tövek általában nem virágoznak, de aromájuk és illatuk a kertben termesztett növényekével megegyező.
A cserepes lestyánt késő ősszel dobjuk ki, és tavasszal vessünk újra magokat.
Hosszú csírázási idő
A magok elültetése után takarjuk le a cserepet egy üveglappal, és állítsuk fűtőtest közelébe. Ha ügyelünk arra, hogy az éjszakai hőmérséklet alacsonyabb legyen, mint a nappali, akkor kb. négy hétig tart a csírázás.
A földet mindig tartsuk nedvesen. Ha a magoncok megjelentek, tegyük az edényeket hűvösebb helyre. Csak a legerősebb palántákat ültessük át.
A lestyán igényei, gondozása
A lestyán erőteljes növekedésű évelő növény, néhány év alatt 1-2 méteres magasságot is elérhet. Levélcsúcsai bevagdaltak, egyenes szára üreges.
virágzat
A sárgászöld virágokból álló ernyővirágzat július-augusztusban jelenik meg. A termések érés után szétnyílnak. A növény minden része erősen illatos.
Fény
A lestyán a napos és félárnyékos helyen jól fejlődik. A kertben teljesen télálló.
Öntözés, tápanyag
A cserepes növényeket rendszeresen öntözzük. Mint általában a fűszernövényeket, a lestyánt is csak enyhén trágyázzuk. A kertben nevelt tövekre késő ősszel szórjunk ki kerti komposztot.
Cserepes növényként a lestyánt évente újra kell vetni. A kertben több évig fejlődik.
Föld és átültetés
A lestyán cserépben bármely általános virágföldben nevelhető. Kertben tartva a megfelelő növekedéshez tápanyagban gazdag talajt igényel.
Ilyen feltételek mellett akár 10-15 évig is ugyanazon a helyen fejlődhet.
Cserépbe lehetőleg csak fiatal növényt ültessünk. Az idősebb példányok könnyen kinőhetik a cserepet.
Metszés
A lestyánt általában nem metsszük. A zsenge leveleket főzéshez folyamatosan szedhetjük, a fonnyadt növényi részeket távolítsuk el.
A lestyán szaporítása
A lestyánt a kertben tőosztással szaporíthatjuk. Ehhez csak fiatal növényeket használjunk, mert az idősebb példányok túl mélyen gyökereznek a talajban. A szétosztott töveket nem célszerű cserépbe ültetni. Ha ablakban szeretnénk lestyánt tartani, inkább magról neveljünk növényt.
Forrás: kertpont