halk imát dúdol a szél
emlékek és könnyek között
harang szól messze, halkan,
gyász szívűnkbe, lángra lobban,
előtör a fájó múlt csendben,
feltépi a régi, mély sebet,
a temető csöndje vár,
mint álmot őrző, régi nyár,
a kőre hull az őszi dér,
halk imát dúdol a szél,
minden sóhaj, minden ima,
sok könny, érted hull ma,
mécses ég, a lángja remeg,
mert a szív sosem felejt,
gyász uralja a napokat,
mécses fénye hívogat,
apró láng, az éj sötétben,
élnek ők, a szívünkben mélyen,
Nyitrai József 2025.10.29.
the wind hums a quiet prayer
among memories and tears
a bell rings far away, softly,
grief in our hearts, it flares up,
the painful past breaks forth in silence,
it tears open the old, deep wound,
the silence of the cemetery awaits,
like an old summer guarding a dream,
the autumn frost falls on the stone,
the wind hums a quiet prayer,
every sigh, every prayer,
many tears, fall for you today,
a candle burns, its flame trembles,
because the heart never forgets,
grief rules the days,
its candlelight beckons,
a tiny flame, in the darkness of the night,
they live, deep in our hearts,