Szivárványvölgy meséi 16.

Szivárványvölgy meséi
Hablaty és Nyafi kalandjai

A Zengő-Völgy Próbája

Hablaty és Nyafi soha nem gondolták volna, hogy egyszer eljutnak a Zengő-Völgybe — arról a helyről mindenki suttogva beszélt Szivárványvölgyben. Azt tartották, hogy a völgy maga is „hall”, és visszhangokkal felel azoknak, akik benne járnak. A hangok pedig nem csak egyszerű visszaverődések… néha kérdeznek, máskor tanácsot adnak, de sokszor próbára teszik az oda merészkedőket.

A két barát egy különös, fülcsiklandozó hangot követett, amely finoman rezgett a levegőben, mintha valami láthatatlan hárfa pendült volna meg.

Ezt hallod? — kérdezte Nyafi, kissé megborzongva.
Mintha … valaki hívna bennünket — felelte Hablaty, de szárnyai is összerándultak az izgalomtól.

Ahogy beléptek a völgybe, sűrű köd ereszkedett köréjük. A talaj tompán dobolt lépteik alatt, mintha a föld maga lenne egy nagy dob. A ködből pedig furcsa, vibráló fénycsíkok nyúltak ki, mint kékes-lila fátylak.

Hirtelen megszólalt egy mély, zengő hang:
— csak az léphet tovább, aki együtt gondolkodik, és nem csak együtt jár.

Nyafi hirtelen Hablaty felé kapta a fejét. – Ez most nekünk szólt… ugye?
Szerintem más nincs itt — felelte Hablaty, miközben lassan körbefordult.

A köd kettévált, és előttük két külön ösvény tárult fel. Egyik tiszta és fényes volt, a másik sötét és zegzugos. A hang ismét megszólalt:
— válasszatok. De a helyes út csak akkor válik eggyé, ha egymást is látjátok.

Hablaty habozott.
Nyafi is.

Végül Nyafi gyors döntést hozott:
— én megyek a sötétebb úton!
— de … miért pont azt? — hüledezett Hablaty.
— mert te félsz a sötétségtől, és ha bajba kerülök, tudom, hogy utánam jössz! És én sem hagylak ott! — mondta Nyafi, és kezét a sárkány vállára tette.

Hablaty elpirult.
— hát… igaz. De akkor én a fényes úton megyek. Lássuk, mit akar tőlünk a völgy.

A két út távolodott, majd kanyargott, majd újra közeledett. Egy idő után már nem látták egymást, csak a hangjukat hallották.

— Nyafi? Itt vagy még?
— itt! Csak valami csillogó pókfonalba gabalyodtam! Fúj!

Hablaty felnevetett.
Nyafi hangja pedig visszhangként kavargott körülötte, de valami nem stimmelt…
Az egyik visszhang azt mondta:
— ne segíts neki… menj tovább…

A másik visszhang pedig:
— sietned kell hozzá! bajban van!

Hablaty nagyot fújt, majd szigorúan felemelte az ujját, mintha a visszhangok látnák, — engem nem csapsz be, Völgy! Én a saját Nyafimat követem!

És teljes erejéből kiáltott! — Nyafi! Mondd el háromszor, hogy tényleg te vagy az!

— Hablaty! Hablaty! Hablaty! — érkezett a válasz, az igazi hangján, remegve, de tisztán.

Ez elég volt.

Hablaty a fényes út peremén meglátott egy keskeny rést a domboldalban — átpréselte magát, és talált egy lépcsősort, ami lefelé vezetett a sötétebb ösvényhez. Sietve leugrált rajta.

Nyafit épp egy ragacsos, szikrázó hálóba gabalyodva találta, arca mérges és kétségbeesett keveréke volt.

— mondtam, hogy pókfonal! — morogta Nyafi. — de ez valami varázsmaszat!
— ne aggódj! — Hablaty óvatosan végigfújta a hálót egy kis zöldes, meleg sárkányleheletet engedve rá. A fonal felizzott, és halk pattanással eltűnt.

Nyafi felszabadultan meglengette a karját.
— köszönöm, Hablaty!
— mindig itt leszek! — felelte a kis sárkány.

Ekkor a köd megmozdult, és a két külön ösvény lassan egymásba csúszott, míg végül újra egyetlen út maradt előttük.

A mély hang így szólt:
— csak az jut tovább, aki a másikat nem hagyja hátra. Bölcs döntés volt.

A hang ezzel elhallgatott, a köd felszállt, és Hablaty és Nyafi újra egymás mellett állt, kéz a manccsal fogva.

Szerintem jól vizsgáztunk … — jegyezte meg Hablaty.
Szerintem is. És remélem, több csillogó pókfonal már nem lesz! — fészkelődött Nyafi.

Ahogy kiléptek a völgyből, rájuk ragyogott a délutáni nap fénye, mintha jutalomként kapnák.

Csigusz a bölcs csiga szólt:
A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz — hanem hogy mész tovább, mert valaki számít rád.
A barátság ereje ott mutatkozik meg, ahol a félelem elkezdődik.
A helyes út sokszor kettéválik, de akik egymást keresik, végül ugyanarra jutnak.

irta: Nyitrai József 2025.11.16.

<< vissza a 15. fejezethez

tovább a 17. fejezethez >>

<< vissza a főoldara

Minden jog fenntartva, másolni és terjeszteni tilos!

💎 impulz.hu