Mesterséges intelligencia, Buddhista és katolikus szemmel
Mit tanulhat Buddhától a mesterséges intelligencia?
Ákos Metropolis címú lemezén fogalmazta meg a legjobban – Kékből rózsaszin című dal szövegében.
“Okos gépeket építenek …. nem lehet annyira emberséges, mint az isten fia, ezért nem lehet soha mesterséges az inteligencia …”
A mesterségesintelligencia-szakértők egyetértenek abban, hogy
- az AI számos, ma megoldhatatlan problémára nyújthat megoldást;
- a teljesítményük aggasztó, ezért irányítanunk kell a használatukat, hogy ne nőjenek a fejünkre.
Több szakértői csoport is javasolta, hogy dolgozzanak ki egységes, az AI-k működését szabályozó etikai irányelveket. Az IEEE – egy mérnököket tömörítő globális szakmai szervezet – összeállított egy 280 oldalas, a témával foglalkozó dokumentumot, és az Európai Unió is bemutatta a saját mesterségesintelligencia-szabályozási keretrendszerét. Arra viszont kevesen gondolhattak, hogy az irányelvek kidolgozásánál a buddhizmusból merítsenek ihletet.
Nyugati fejlesztők, nyugati értékek
A mesterséges intelligenciák etikai irányelveivel foglalkozó globális útmutatók több mint 160 irányelvet tömörítenek. Ezeknek a többségét Európában és Észak-Amerikában dolgozták ki.
Csakhogy – írja az MIT Technology Review-ban megjelent cikkében Soraj Hongladarom, a bangkoki Chulalongkorn Egyetem filozófiaprofesszora – az irányelvek általában az őket megalkotó emberek értékrendjét tükrözik. Az, hogy az irányelveket nyugati országokban alkották meg, egyben azt is jelenti, hogy ezek az elvek nyugati értékeket tartanak fontosnak – például az autonómia tiszteletben tartását, vagy az egyéni (szabadság)jogokat.
Az egyes országokban megalkotott irányelvek között persze lehetnek átfedések, mivel vannak egyetemes értékek. Ugyanakkor – véli Hongladarom – fontos lenne, hogy ezek az irányelvek ne csak a nyugati, hanem az összes kultúra értékrendjét képviseljék. A keleti és nyugati civilizációknak meg kell osztaniuk egymással – ha másért nem, hát azért, hogy új nézőpontokkal gazdagítsák az ismereteiket.
„Mindezt figyelembe véve úgy vélem, hogy a buddhista tanításokból eredő meglátásokat világszerte bárki hasznosíthatja, aki mesterségesintelligencia-etikával foglalkozik, és nemcsak a tradicionális buddhista kultúrákban (amik többnyire Keleten, azon belül Délkelet-Ázsiában találhatók).” -írta Hongladarom.
A buddhizmus abból a feltételezésből kiindulva vizsgálja az etikai kérdéseket, hogy minden érző lény el akarja kerülni a fájdalmat. Ebből következik Buddha azon tanítása, hogy egy cselekedet akkor jó, ha az megszabadít bennünket a szenvedéstől. Ennek a tanításnak a mesterséges intelligenciára vonatkozó következménye, hogy az AI bármilyen etikai célú alkalmazásának a fájdalom és a szenvedés csökkentésére kell törekednie.
Gyakorlati példa: az arcfelismerési technológiát is csak akkor szabadna használni, ha az mérsékelheti a szenvedést, vagy jóléthez vezethet. Ha azonban a technológiát az emberek hátrányos megkülönböztetésére használnánk, az egyértelműen etikátlan lenne. Bizonytalan, vagy előre megjósolhatatlan kimenetelű esetekben a bizonyítási tehernek azokra kellene hárulnia, akik azt bizonygatják, hogy az AI használata nem okoz kárt.
Ne árts!
A buddhizmus által ihletett AI-etika annak a megértésére is képes lenne, hogy ha elvszerűen akarunk élni, akkor fejlesztenünk kell magunkat. A való életre lefordítva: egy mesterségesintelligencia-kutatónak folyamatosan képeznie kell magát, hogy közelebb kerüljön a szenvedés teljes megszüntetéséhez. Nem az a fontos, hogy elérjék ezt a célt, hanem hogy sose hagyjanak fel az erre irányuló törekvésekkel.
A gépekkel való együttműködés egyik kiindulópontja lehet az együttérzés beépítése a mestereségesintelligencia-fejlesztés etikai irányelveibe.
A tervezőknek és programozóknak ugyanakkor fel kell ismerniük ezt a célt, és konkrét lépéseket kell meghatározniuk, amikkel ezt az ideált testesíthetik meg. Vagyis – írta Hongladarom – az általuk létrehozott mesterséges intelligenciának a szenvedés megszüntetését és a jólét elérését kell céloznia.
Ahhoz viszont, hogy ez lehetséges legyen, a mesterséges intelligenciát használó vállalatoknak és kormányzati ügynökségeknek elszámoltathatónak kell lenniük a nyilvánosság felé. Az elszámoltathatóság is buddhista tanítás, de az AI-fejlesztés kontextusában ez a bírói függetlenségben, illetve hatékony jogi és politikai mechanizmusok formájában kell jelentkeznie.
A buddhizmusban ugyancsak kulcsfogalom az együttérzés, vagyis a szenvedés megszüntetésének vágya és a mások iránti elkötelezettség. Az együttérzéshez is nélkülözhetetlen az önfejlesztés; a buddhista etikával összeegyeztethetetlen a mások elnyomása vagy a hatalomvágy.
Hongladarom szerint a buddhizmus által propagált értékek – vagyis az elszámoltathatóság, az igazság és az együttérzés – jellemzően más kultúrkörök etikai hagyományaiban is fontosak; a buddhizmus legfeljebb abban különbözik tőlük, hogy máshogyan érvel az értékek megvalósítása mellett, és nagyobb hangsúlyt fektet az önfejlesztésre.
„A buddhizmus sokat nyújthat azoknak, akik a technológia etikai felhasználásáról gondolkodnak, és ebbe a mesterséges intelligencia iránt érdeklődők is beletartoznak. Úgy vélem, hogy ugyanez érvényes sok más, nem nyugati értékrendre is. Az AI etikai irányelveknek figyelembe kell venniük a világ számos kultúrájának változatosságát és gondolatgazdagságát, hogy a tradíciók és az etikai problémák megközelítésének szélesebb spektrumát képviseljék. A technológia jövője ettől csak szebb lehet.” – zárta a cikket Hongladarom.
Forrás: Qubiten
A mesterséges intelligencia és a keresztény hit
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban érzékelhetően a hétköznapi életünk részévé vált.
Nem kell hozzá prófétának lenni, hogy lássuk, az életünk sok részét alapvetően fogja felforgatni. Vajon Jézus tanítványai, hívei, mit kezdenek vele?
Milyen válaszokat adhatunk a felmerülő teológiai és etikai kérdésekre?
Kell-e félnünk attól, hogy a jövőben káros irányba fejlődik majd?
Milyen szerepet játszhat a hit, a mesterséges inteligencia világában?
Túl éli a hit a mesterséges inteligenviát?
Még nagyon sok kérdést lehetne megfogalmazni, a hit és a mesterséges inteligencia fantasztiskus világáról, lehetőségeiről.
Támogat vagy távolít? – A mesterséges intelligencia és a vallás találkozása
Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia az újabb kutatások tükrében vizsgálta meg, hogyan érinti az AI a fiatalok hitéletét: támogatja, vagy pont hogy eltávolítja őket a hittől és a vallástól?
A mesterséges intelligencia térhódítása alól a vallással való találkozás, a vallás megélése sem kivétel. Segíti a fiatalok vallás felé fordulását, vagy pont ellenkezőleg? Sérül-e a közösségi élmény? Egyáltalán, pontosan mi történik ebben a folyamatban? Az elmúlt időszakban több kutatás is napvilágot látott arról, hogy a fiatalok hitéletében hogyan jelenik meg az AI, és milyen hatások érik őket. Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia ezt a kérdéskört vizsgálta.
A mesterséges intelligencia által vezérelt chatprogramok egyre kedveltebbek a fiatalok között, legyen szó információgyűjtésről, képgenerálásról, és még sorolhatnánk. Az eszköz megjelenése értelemszerűen a vallási megélést, a vallással kapcsolatos információk megszerzését is befolyásolja.
Digitális spiritualitás: a Z generáció új útjai
A legfrissebb kutatások szerint a Z generáció tagjai egyre inkább az interneten keresnek spirituális útmutatást és ez a jelenség a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével még hangsúlyosabbá vált. A közösségimédia-platformokon, különösen a TikTokon vallási influenszerek népszerűsítik a vallásos életmódot, és segítenek a fiataloknak megtalálni a hitükhöz vezető utat.
Ez a generáció nyitottabb a vallási váltásokra, és sokan a kereszténység felé fordulnak, azonban gyakran nem hagyományos, intézményes formában, hanem személyes spirituális keresésként élik meg hitüket.
A Pew Research Center kutatásai szerint az Egyesült Államokban a vallási és spirituális applikációk használata egyre növekvő trend, különösen a fiatalabb generációk esetében. A fiatalok körében népszerűvé váltak olyan alkalmazások, amelyek napi igéket, imákat vagy lelkigyakorlatokat kínálnak, és ezeket gyakran inspirálónak vagy hitük megerősítésére alkalmasnak tartják. A YouVersion Bible App példája jól illusztrálja ezt a jelenséget: a platform több mint 500 millió felhasználóval rendelkezik világszerte, és a fiatalok körében különösen népszerű a napi igék, személyre szabott olvasási tervek és közösségi funkciók miatt.
A technológia és a vallás találkozásának egyik legérdekesebb aspektusa, hogy az AI-eszközök egyre inkább lelki tanácsadó szerepet töltenek be a fiatalok életében. A Youthworks szervezet 2025 februárjában publikált esettanulmánya szerint egy fiatal „digitális kereszténynek” nevezte magát, és elismerte, hogy rendszeresen használ mesterséges intelligenciát a bibliaolvasáshoz és az imákhoz. Ez egyértelműen jelzi, hogy már nem csupán elméleti lehetőség az MI-használat, hanem gyakran a fiatal keresztények hitgyakorlatának szerves része. Az AI Christian Partnership nevű brit kezdeményezés keresztény szervezeteket és techszakértőket egyesít, hogy kutatásokat végezzenek a mesterséges intelligencia és a fiatal keresztények közötti kapcsolatokról. A szervezet napi ige szolgáltatásokat, lelki támogatást és AI-alapú hitgyakorlatokat fejleszt, ami arra utal, hogy a témakör már a tudományos és az egyházi érdeklődés fókuszába került.
Kérdések és kihívások
A folyamat azonban számos kérdést vet fel a hagyományos vallási közösségek és az egyéni hitgyakorlat jövőjét illetően.
Az AI által generált teológiai tartalmak jelentős hatással lehetnek arra, hogyan értelmezik a fiatalok a kereszténységet,
különösen erkölcsi és társadalmi kérdésekben, s bár ezek az alkalmazások hasznos eszközök lehetnek a hitélet elmélyítésében, fontos kérdés, hogy vajon képesek-e helyettesíteni a személyes emberi kapcsolatokon és közösségi tapasztalatokon alapuló vallásgyakorlást.
Az AI-generált válaszok gyakran túlmutatnak a hagyományos jó/rossz gondolkodáson, és összetettebb etikai megfontolásokat igényelnek. Ez különösen fontos a fiatal keresztények számára, akik identitásuk formálódásának kritikus szakaszában vannak. Vidican-Manci és Simmerlein kutatásai rámutatnak, hogy az AI-t prédikációk, imák kapcsán felmerülő kérdések vagy erkölcsi dilemmák megválaszolására is használják, és a fiatalok egy része kifejezetten inspirálónak vagy igazolónak találja az AI-válaszokat.
Ez formálja azt, hogyan viszonyulnak saját hitükhöz, és mit tartanak kereszténynek, gyakran a szubjektív igazság élményén keresztül. A mesterséges intelligencia megjelenése a vallási életben nem pusztán technológiai újítás, hanem spirituális kihívás is. Azonban fontos a hit közösségi dimenziója soha nem helyettesíthető algoritmusokkal
– az emberi találkozás, a közös imádság és a személyes tanúságtétel marad a keresztény élet alapja. Az is fontos, hogy a személyes interakciók során olyan válaszokat kapnak a hívők, melyek túlmutatnak egy algoritmus válaszain, és meg tudják egymással osztani gondolataikat
Modern oktatás és AI-tudatosság
A mai oktatási rendszernek elengedhetetlen része lett a mesterséges intelligencia témájának feldolgozása. A vallásos szellemiségű oktatásban a fenti kérdéskör miatt még további irányokat is érdemes górcső alá venni. Az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia 2018-ban azzal a céllal alakult, hogy megerősítse a keresztény életben való elköteleződést és segítse a következő keresztény értelmiségi generáció felnövekedését. A tíz hónapos képzés tíz tanulmányi modulra épül, amelyek a keresztény lelkiségi, gazdasági, társadalmi és kulturális élet szinte minden területét lefedik, a médiaismeretekig bezárólag. A média modul keretében a kommunikáció- és médiatudomány területére nyerhetnek betekintést a hallgatók, ami magában foglalja a digitális korszak és az AI hatásainak elemzését is. „Az AI megkerülhetetlen a mindennapi életünkben, de fontos, hogy jól használjuk. Nem helyettesítheti a valódi lelki tanácsadást, a valódi kapcsolódást, hiszen a személyes jelenlét és közösségi élmény pótolhatatlan. A modulunkban erre helyezzük a hangsúlyt: hogyan tudjuk úgy használni az AI-t, hogy segítsen nekünk… de ne alapozzunk mindent rá” – mondja Kazatsay Ádám, az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia operatív igazgatója.
Forrás: kurir