Az ókori Egyiptom fáraói Kr.e. 3100-tól Kr.e. 30-ig
Az ókori Egyiptom történelme több mint három évezredet ölel fel, melynek központi alakja a fáraó volt. A fáraó nem csupán politikai vezető, hanem vallási és katonai vezető is volt, akit az istenek földi képviselőjeként tiszteltek. Az ő uralma és hatalma határozta meg Egyiptom sorsát több mint 3000 éven át.
A fáraóság kezdete: I. Narmer
A fáraóság kezdete az i. e. 31. századra tehető, amikor I. Narmer (vagy Menes) Egyiptom északi és déli részét egyesítette. Ezzel megszületett az egységes egyiptomi állam, és megkezdődött a királyi hatalom intézményesítése.
Az Óbirodalom (i. e. 2686–2181)
Az Óbirodalom idején, a 3–6. dinasztia alatt, a fáraók hatalma rendkívül erős volt. Ekkor épültek a híres piramisok, például a gízai nagy piramis, melyek a fáraó isteni státuszát hirdették. A fáraók ebben az időszakban elsősorban építőként, vallási vezetőként és a földesúrként jelentek meg.
A Középbirodalom (i. e. 2055–1650)
A politikai stabilitás visszatérése a 11–14. dinasztiában újra megerősítette a fáraó hatalmát. Az uralkodók ekkor nagy hangsúlyt fektettek az igazságszolgáltatásra és a közigazgatás fejlesztésére, miközben kulturális és művészeti fejlődés is zajlott.
Az Újbirodalom (i. e. 1550–1070)
Az Újbirodalom idején, a 18–20. dinasztiában Egyiptom katonailag és politikailag is erőteljes birodalommá vált. Híres fáraók, mint Hatshepsut és Thutmose III, hatalmas építkezéseket indítottak, míg Ramszesz II hírnevet szerzett katonai sikereivel.
A késői dinasztiák és a Ptolemaiosz-kor (i. e. 1070–30)
Az utolsó egyiptomi dinasztiák idején a fáraók hatalma fokozatosan gyengült. Az országot görög eredetű uralkodók, a Ptolemaioszok, vették át Kr.e. 305-től. Az utolsó fáraó, Cleopatra VII, Kr.e. 30-ban hunyt el, amikor Egyiptom Róma provinciájává vált.
Összegzés
- Fáraók kezdete: kb. i. e. 3100 (I. Narmer)
- Fáraók vége: i. e. 30 (Cleopatra VII)
- Időtartam: kb. 3070 év
A fáraók története így több mint három évezred történelmét öleli fel, bemutatva Egyiptom politikai, vallási és kulturális fejlődését. A fáraók öröksége ma is látható a monumentális piramisokban, templomokban és a gazdag művészeti emlékekben.
Nói fáraók
1. Neithotep (Kr.e. 32. század)
- Az első ismert női uralkodó Egyiptomban, az archaikus korban.
- Valószínűleg II. Narmer felesége, egyes források szerint régensként uralkodott fiának nevében.
- Kevés információ maradt róla, de sírja (Naqada) alapján jelentős hatalommal rendelkezett.
2. Merneith (Kr.e. 30. század)
- Az első bizonyított női uralkodó, a 1. dinasztia idején.
- Valószínűleg I. Djet fia, Den, nevében régensként kormányzott.
- Síremléke (Abydos) királyi rangot sugall.
3. Sobekneferu (Kr.e. 1806–1802)
- Az utolsó uralkodó a 12. dinasztiából.
- Egyiptom uralkodója mintegy 4 évig.
- Jelentős építkezéseket indított, és az egyik első, jól dokumentált női fáraó.
4. Hatshepsut (Kr.e. 1479–1458)
- Az egyik legismertebb női fáraó, a 18. dinasztia idején.
- Férje, Thutmose II halála után régensként uralkodott fiának nevében, majd teljes hatalmat gyakorolt.
- Jellegzetes tény: férfi fáraóként ábrázolták a szobrokon, szakállat is viselt.
- Hatalmas építkezéseket végzett, például a Deir el-Bahari templomot.
5. Twosret (Kr.e. 1191–1189)
- Az utolsó uralkodó a 19. dinasztia idején.
- Férje, Seti II halála után került trónra.
- Uralkodása rövid volt, és a trónviszályok miatt kevés emlék maradt róla.
6. Cleopatra VII (Kr.e. 51–30)
- Az utolsó aktív Ptolemaiosz-fáraó.
- Politikai és diplomáciai zsenialitásáról híres, Julius Caesar és Marcus Antonius szövetségese.
- Az egyiptomi függetlenség megőrzéséért küzdött a Római Birodalommal szemben.
- Híres szépségéről és intelligenciájáról is ismert.