Te jó ég! Ez a régi 2 forintos érme 50 ezret is érhet: két apró részlet dönt mindenről
Sokan nem is sejtik, hogy az 1946-os kétforintos érmék között óriási különbségek lehetnek – nemcsak állapot, hanem érték tekintetében is. Egy apró részlet dönti el, hogy egy érme 7-8 ezer vagy akár 50 ezer forintot ér. A numizmatikai szakértők szerint rengetegen keverik össze az eredeti, háború utáni vereteket a jóval későbbi, megtévesztően fényes utánveretekkel – pedig a különbség nagyon is számít.
Sokan azt gondolják, hogy minden fényes, szép állapotú 1946-os kétforintos érme értékes lehet. Pedig a valóság az, hogy éppen ezekkel kell a legjobban vigyázni.
A numizmatikai szakértők szerint a piacon lévő darabok többsége ugyanis nem az 1946-os eredeti, hanem egy jóval későbbi utánveret – ami töredékét éri az igazi ritkaságoknak.
Fényesnek tűnik, mégsem aranyat ér
A második világháború utáni pénzreform során, 1946-ban bevezetett új kétforintos érme sok gyűjtő kedvence lett. Azonban a korabeli gyártási minőség hagyott némi kívánnivalót maga után: az alumíniumérmék gyakran belülről kezdtek „rohadni”, a szakzsargon szerint „alupestisesedtek”.
Ehhez képest meglepően sok verdefényes, tökéletes állapotú érme tűnt fel a gyűjtőpiacon. A gyűjtők, kereskedők egyre gyakrabban figyeltek fel arra, hogy ezek a darabok túlságosan is jó állapotban vannak: fényesek, részletgazdagok, túl tökéletesek ahhoz, hogy valóban 1946-ban készültek legyenek.
Az Artex utánveretek története
A jelenség nem új keletű: már 2014-ben írt róla a Forint Portál is – számolt be friss videójában a NumizPortal. A háttérben az Artex Külkereskedelmi Vállalat áll, amely az 1960-as, 1970-es években gyártott újra korabeli érméket, hogy azokat külföldi piacokon értékesítse – az akkori Magyarország számára így próbáltak devizát szerezni.
Az utánvereteket elvileg jelezték az érméken, de a valóságban sok jelöletlen, kétes eredetű darab is kikerült a piacra. Ezek az érmék gyakran verdefényes állapotban maradtak fenn, ami könnyen megtévesztheti a laikus gyűjtőket.
Így ismerheted fel az eredeti kétforintost
A legnagyobb különbség az eredeti és az Artex utánveretek között az érmék apró részleteiben rejlik:
- Az évszámban: az 1946-os eredeti darabon a „9” és „6” számjegyek szára rövidebb, míg az utánvereteken hosszabb.
- A „forint” feliratnál: az eredeti érme „n” és „t” betűje között szellősebb a tér, míg az utánveretben ezek szinte összeérnek.
Ezeket a különbségeket korabeli fotók – például Fortepan képek – és belügyminisztériumi kiadványok is alátámasztják. Ma már az is bizonyított: az Artex utánvereteket nem „hasraütésszerűen” készítették, hanem az eredeti érme próbaverete alapján.
Óriási különbségek az árakban
Nem mindegy tehát, ki mit vásárol. Egy valódi, 1946-os, verdefényes állapotú kétforintos tavaly akár 50 ezer forintért is elkelt. A hasonló, de nem verdefényes forgalmi példányokat jelenleg 10-20 ezer forint között hirdetik.
Ezzel szemben a fényesnek tűnő, de Artex utánveret darabokat sokszor ugyanígy 20 ezer forintért próbálják eladni – miközben valós aukciókon 7-8 ezer forint körül mozognak az áraik.
A numizmatikai szakértők szerint tehát érdemes minden esetben alaposan megvizsgálni az érmeket, és ha bizonytalan az ember, inkább kérje ki hozzáértő véleményét. Egy aprónak tűnő részlet ugyanis több tízezer forintos különbséget jelenthet a gyűjtők világában.
A Pénzcentrumon évek óta foglalkozunk a hazai valuta legizgalmasabb, legérdekesebb gyűjteni való példányaival, illetve szakértőket is rendre megkérdezünk, mire kell figyelnie annak, aki nagyobb összeget áldozna egy-egy érmére: legyen szó fillérről, hosszú vonalas 200-asról vagy a legendás József Attila 10 forintosról.
Forrás: penzcentrum
Forgalmi érmek emlékváltozatai >>
Érem és érme közötti különbség >>
Vedd meg most, a forgalmi érmek emlékváltozatait! >>
Tudj meg többet, a forgalmi érmek emlékváltozatairól! >>