A szakmák társadalmi megbecsültsége Magyarországon
Hiába a milliós követőtábor, a magyarok nem kérnek az influenszerekből. A No Fluff Jobs friss felmérése szerint a társadalmi megbecsülés élén az orvosok, a tanárok és az ápolók állnak – míg a TikTok-sztárokat alig 2% tartja hasznosnak.
A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma – Meglepő eredményeket hozott az országos kutatás
Hiába a milliós követőtábor, a magyar lakosság nem kér a tartalomgyártásból. A No Fluff Jobs megbízásából készült országos kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl magasnak. A felmérés megmutatta, hogy az orvosokat, tanárokat és ápolókat övezi a legnagyobb társadalmi tisztelet, a TikTok-sztárokat viszont a kérdezettek alig 2%-a tartja hasznosnak.
Gyógyítás, gondoskodás, nevelés – ezek a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő hivatások, derült ki a No Fluff Jobs nemzetközi állásportál megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság szakmákkal kapcsolatos véleményét vizsgálta. A felmérés nemcsak a szakmák fontosságának megítélésére tért ki, hanem az azokhoz kapcsolódó érzelmekre, valamint a bérezés társadalmi megítélésére is, illetve arra is rákérdezett, hogy az egyes szakmákat a válaszadók mennyire tekintik férfiasnak vagy épp nőiesnek.
A legmegbecsültebb szakmák: orvos, ápoló, tanár
A magyar társadalom egyértelműen értékeli azokat a hivatásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a szellemi fejlődéshez. Az orvosokat a megkérdezettek 87%-a tartja „nagyon fontosnak”, az ápolókat 85%, a tanárokat pedig 80%. Ezek a szakmák a pozitív érzelmi megítélésben is élen járnak: az ápolókhoz 81%, az orvosokhoz 77%, a tanárokhoz 73% kapcsol pozitív érzéseket.
A középkategória: rendőrök, gazdálkodók, háttérszakmák
A rendőröket és gazdálkodókat szintén sokan tartják fontosnak, de kevésbé nélkülözhetetlennek érzik, mint az egészségügyi és oktatási szakmákban tevékenykedőket. A könyvelőt, a programozót vagy az ügyvédet a többség inkább hasznosnak, mintsem kiemelten fontosnak tartja.
A legmegosztóbbak: újságírók, marketingesek, influenszerek
Az egyik legérdekesebb tanulság, hogy egyes modern vagy éppenséggel a kommunikációhoz kötődő szakmák erősen megosztják a közvéleményt. Az újságírói munkát például csak minden negyedik ember érzi igazán fontosnak, míg 32% bizonytalan, 9% pedig kifejezetten negatívan vélekedik róla. Hasonló a helyzet a marketingesekkel, HR-esekkel vagy kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban is. A legelutasítottabb foglalkozás az influenszer. A válaszadók 44%-a szerint egyáltalán nem fontos, és csak 2% tekint rá „nagyon fontos”-ként. A negatív érzelmek aránya (63%) itt kiugróan magas, sokan nem érzik ennek a tevékenységnek a társadalmi értékét.
Férfias? Nőies? Semleges?
A kutatás kitért a szakmák nemi megítélésére is. A rendőri, gazdálkodói és programozói munkát a többség még mindig inkább férfiasnak tartja, míg az ápolói és könyvelői szakmák inkább nőiesnek számítanak. Jó hír ugyanakkor, hogy számos területen – például az orvos, tanár, újságíró vagy sportoló hivatások esetében – a válaszadók nagy többsége nem társít nemi szerepet a foglalkozáshoz, ami előremutató változást jelez a társadalmi gondolkodásban.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a társadalmi hasznosság érzete, az érzelmi kötődés és a sztereotípiák egyaránt szerepet játszanak abban, ki hogyan viszonyul egy-egy szakmához. A tradicionális, emberközeli hivatások továbbra is a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek, míg az újabb vagy kevésbé kézzelfogható munkák elfogadottsága még várat magára.
A CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.
A No Fluff Jobsról
A No Fluff Jobs egy nemzetközi állásportál, amelyet 2014-ben alapítottak Lengyelországban, Gdanskban. A kezdetben IT-szektorra specializálódott vállalat ma már kibővített kategóriákban, de továbbra is leginkább az IT-vállalatoknál elérhető pozíciókat kínál az átláthatóság, az őszinteség és a tisztelet jegyében a lengyel, a cseh, a szlovák, az ukrán és a magyar piacon.
A No Fluff Jobs célja: átlátható toborzási gyakorlat alkalmazásával összekötni a megfelelő jelölteket a megfelelő munkaadókkal. Minden hirdetésében kötelező feltüntetni a fizetési sávot – legyen szó IT-ról, marketingről, értékesítésről, pénzügyről, HR-ről vagy ügyfélszolgálatról –, így a jelöltek már a jelentkezés előtt láthatják a saját elvárásaik és a kínálat közötti viszonyt. A Salary Match funkciója megoldást kínál a legjobb jelöltek elérése érdekében olyan munkáltatók számára, akik eddig nem tudtak nyilvános bérsávokat tartalmazó állásajánlatokat közzétenni. A funkcióval a vállalatok meghatározhatják, hogy a felvételi folyamat mely szakaszában fogják közölni a jelöltekkel a pontos bérsávokat. A jelöltek nem látják a pontos fizetési sávot, viszont ellenőrizhetik, hogy az állásajánlat megfelel-e a fizetési elvárásaiknak, valamint hogy a felvételi folyamat melyik szakaszában osztja meg velük a munkáltató a bérsávot. 2023-ban a No Fluff Jobs portál magyar oldala megközelítőleg 2000 nyitott pozíciót kínált, nemzetközi viszonylatban pedig a portál elérte a 2,8 millió felhasználó számot és a több mint 33 millió oldalmegtekintést.
21 kutatóközpont
A 21 Kutatóközpont egy független, budapesti székhelyű szellemi műhely, amely társadalomkutatással, közvélemény- és piackutatással, valamint politikai elemzéssel foglalkozik. Az intézet célja a magyar társadalom demokratikus gondolkodásának és politikai tájékozottságának erősítése, szakmailag megalapozott, objektív és adatgazdag elemzéseken keresztül. A 2024-es EP-választásokat megelőzően a legpontosabb magyarországi közvélemény-kutatást készítették, a szervezet az ESOMAR tagja.